A blöff

Például 6d5d-vel az asztalon Qd-10d-8h-As és a river 2s-es után mi nyitunk. Ez tőlünk egy klasszikus blöff, és esélytelenek vagyunk ha megadást kapunk. A blöff következő típusa a félblöff (semi-bluff), ami egy olyan nyitást vagy emelést jelent, amikor valószínűleg gyengébb lapokat tartunk mint az ellenfelünk, de még mindig van esélyünk úgy javulni, hogy a végén mi leszünk a nyerők. Először nézzük a klasszikus blöfföket.

 

Az elején vizsgáljunk meg pár tényezőt, amelyeket blöfföléskor figyelembe kell vennünk.
-    Az ellenfelek száma: a blöfföknek akkor van esélyük sikeresnek lenni, ha 1 vagy 2 ellenfél ellen játsszuk őket. Több játékos ellen csak kivételes esetben van esélyük. Minél kevesebb az ellenfél, annál nagyobb sikerrel blöffölhetünk.
-    Az ellenfelek típusa: Könnyebb blöffölni jó játékosok, mint mániákusok vagy gyenge ellenfelek ellen. Képzett ellenfelek könnyebben hajlandóak bedobni a közepes kezeiket is, mint pl. 2. legnagyobb pár. Ellentétben a mániákusokkal, akik szinte képtelenek az ilyen típusú dobásokra.
-    A kassza nagysága: Minél nagyobb a kassza, annál nehezebb blöffölni. A magas kassza ugyanis megfelelő odds-okat biztosít az ellenfeleknek még gyengébb kombinációkkal is megadni. Viszont ha egy ilyen kasszából sikerül kiblöffölni az ellenfelet, a jutalmunk sokkal magasabb lesz.
-    Table image: Gyenge játékosok sok kezet játszanak meg és sokszor blöffölnek. Feszes játékosok ritkán szállnak játékba és akkor licitálnak ha igazán jó lapjaik vannak. Az olyan asztalon, ahol feszes játék folyik, nagyobb az esélyünk egy sikeres blöffre. Ezzel ellentétben egy laza asztalon a blöfföt el lehet felejteni, szinte mindig találunk valakit aki megadja a licitünket.
-    A pozíció: A pozíció fontosságát reméljük, hogy már minden olvasó ismeri. Egy sikeres blöffre akkor számíthatunk, ha a hátsó pozíciók egyikében ülünk, és előttünk mindenki dobott.
-    Egy olyan kombináció sikeres reprezentálása, amelytől az ellenfelek megijednek: Ez a képesség akkor fontos, amikor az asztalra olyan lapok jönnek, amelyektől félhetnek az ellenfelek. Például ha a turnre érkezik egy ász, mi rögtön nyitunk. Az ellenfél gondolhatja azt, hogy sikerült egy pár ászt összehoznunk, főleg akkor, ha a flop előtt már emeltünk.
-    Első vs. utolsó licitkör: Sokkal nehezebb blöffölni a riveren, mint az első licitkörökben. Gyakoriak a blöffök a flop után, főleg feszes ellenfelek ellen. Az ok egyszerű: a flopok többsége nem segít az ellenfélnek, így egy licittel könnyen behúzhatjuk a kasszát. Tudja, hogy ha még meg is adja, és nincs semmije, következik még 2 licitkör, és ha bemutatásig szeretne jutni, az már neki sokba fog kerülni.

Nézzünk pár példát:
Szivárvány (3 különböző színű lap) flop J-6-4, vagy A-9-3. Jó lehetőség a blöffre 1-2 ellenfél ellen. Ha nem sikerült valamelyiküknek top párt találnia, akkor a blöff sikeres lehet. Viszont a 10-9-8 már veszélyes 1-2 ellenfél ellen. Ebben a helyzetben nagy eséllyel találhatjuk magunkat szembe 2 párral, vagy valamilyen erős húzó lappal. Valójában az egyetlen erős 2 lapos kombináció, amellyel az ellenfélnek nem lesz párja vagy erős húzó lapja az AK.
Sokkal könnyebben blöffölhetünk ha a flop tartalmaz egy magas lapot, mint akkor, amikor az csupán alacsony lapokat tartalmaz. Alacsony lapos flop után a licitünkre könnyen kaphatunk megadást olyan ellenféltől, aki 2 magas lapot tart. Ha flopra jön egy magas lap, amelyik az ellenfélnek nem segít, lehetőség van egy licittel elvinni a kasszát. Q86 flop után kaphatunk dobást közepes pártól is. Az ellenfél számára a 8-6-2 flop kevésbé veszélyes, jó eséllyel tart 2 magasabb lapot. Ha a flopra 2 magas lap is jön, akkor a blöff eléggé problematikus, mivel valószínű, hogy lesz olyan ellenfél, amelyik 2 magas lapot kapott.

Nézzünk pár klasszikus helyzetet:
-    Licit a riveren, ha nem egészült ki húzónk: Licitáltunk vagy liciteket adtunk meg sor vagy színhúzóval és nem egészültünk ki. Ha jó eséllyel feltételezzük, hogy az ellenfél nem tartja a legerősebb kombinációt vagy az ő húzója sem egészült ki, akkor a river utáni licittel megnyerhetjük a kasszát.
-    Licit a flopon utolsó pozícióból, amikor előtte senki nem mutatott erőt: amennyiben utolsó pozícióban játszunk és előttünk csak passzoltak, el kell gondolkodnunk azon, hogy a passzolások tényleg gyenge lapokat jelentettek-e. A blöff sikere attól függ, hogy képesek-e az ellenfelek check-raise-t játszani, vagy licitet megadni akár közepes kombinációval is.
-    Licit a turn után utolsó pozícióból, amennyiben a flop és a turn is végig voltak passzolva: Úgy, mint az előző esetben, körpassz esetében a licit szinte kötelező. Ez különösen érvényes, ha csak 1 vagy 2 ellenfelünk van.
-    Licit a vakokból ha „szemét“ lapok jönnek: Ha vakok vagyunk és a flopra alacsony, szinte szemét lapok jöttek, jó eséllyel blöffölhetünk. Ennek az oka az, hogy szinte biztos, hogy a játékban maradt játékosok magas lapokat tartanak. Például 8-6-3 flop után meg lehet próbálni egy blöfföt, még akkor is, ha semmit sem találtunk. Természetesen ha ellenállásba ütközünk visszafogjuk magunkat, és ha kell, dobunk.
-    Licit a flop után, ha már előtte is emeltünk: A flop előtti emelésnek az az oka, hogy a flop után átvegyük a játék irányítását. Az AK nagyszerű induló lap, de a flop csak az esetek 33%-ban szokott segíteni. A profitunk nagy része a preflop emelésből fog származni, a flop után erős kezet fogunk majd reprezentálni. Az esetek többségében, főleg egy ellenfél ellen a flop utáni licit szinte kötelező. A flop összetétele és az ellenfél reakciója (a flop utáni licittel erre voltunk kíváncsiak) fogja meghatározni a további játékunkat.